index > home > főoldal > press > archív
[photo] [Press] [Videók] [Led Zeppelin Tribute] [musical] [Biográfia] [Session][Megasztár] [davidroland all video] [demo photo] [demo music]
1998.
május 4., csütörtök, Veszprémi 7 Nap
Zenekarok mélyben és fényben
Igencsak
népes együttes a veszprémi BluesBerry. Blues-zenekaroknál
ma már nem annyira divat, hogy fúvósokkal megerősödve lépjenek színpadra.
A Bluesberry a ritka kivételek egyike. Kilencen vannak és
egyvalami közös bennük. Hűek akarnak maradni e műfaj gyökereihez, a nagy elődökhöz:
Muddy Watershez, John Lee Hookerhez, John Mayalhoz, a Blues Brothershez, a
Rolling Stonehoz és a többi társukhoz.
Szinte szó szerint a föld alól kerülnek elő. A veszprémi
garázs-, illetve pincezenekarokról van szó, amelyek néha a leglehetetlenebb
helyeken próbálnak és muzsikálnak együtt, hogy aztán az egyik klubban, kocsmában,
vagy diákszínpadon megmutassák magukat országnak, világnak, falunak, városnak,
esetleg tíz vagy netán ezer embernek.
A Bluesberry másfél éve alakult meg. Dallamos rock zenét,
rock and rollt, bluest és rythm and bluest játszanak. A tenekar magja a Sólyi
lakótelepen próbál egy garázsban, hozzájuk csatlakozott a légvédelmi bigband
néhány zenésze. Mostani felállásuk: Siki György (gitár), Vingli György (gitár),
Ecker Ervin (basszusgitár), Raáb Zsolt (dob), Dávid Roland (ének), Molnár
Viktor (billentyű), Hóvorka István (pozan), Filus Ákos (szaxofon), Beke Gellért
(trombita).
A Bluesberry örömzenét játszik. Nem szeretnek arról nyilatkozni,
hogyan is játszák a nagy elődök dalait, mert szerintük a zenéről nem beszélni
kell, hanem csinálni. A bues és rock pedig egy olyan stílus, ahol szabadon
szárnyalhatnak a muzsika, az improvizáció szárnyán. A Bluesberry
átdolgozásokat játszik a nagy elődöktől osztatlan sikerrel.
Az együttes minden tagja élvezi a stílus adta előnyöket. Hangzásuk a fúvósok
belépésével igencsak színes. A tradicionális bluesok és rock and roll számok
ilyen jellegű „megtuningolásával” a zenekar szép sikereket ért el a közönség
körében.
Soha nem volt abból hátrányuk, hogy a szokványos zenekarokhoz képest ilyen
sokan vannak. Sőt, a kiváló hivatásos zenészeket is felvonultató csapat ebből
előnyöket tudott kovácsolni. Széles a repertoáruk, az összhangzásuk remek
és akik nagyon szeretik ezt a fajta zenei stílust, azok minden bizonnyal elismerően
csattintják össze a tenyerüket. Ők ebben a felállásban igyekeznek mást nyújtani,
mint a többi hasonló jellegű zenekar. Céljuk egyszerű. Minél magasabbra szeretnének
eljutni. Ebben benne van az országos ismertség és az önálló album elkészítése
is. Játszottak már a megyében több településen és szerencsére egyre több helyre
hívják őket. Arra a kérdésre, hogy a mai divatzenék mellett mennyire van létjogosultsága
a bluesnak, egyöntetűen azt felelték, hogy a bluesra, rockra, rock and rollra
mindig van igény. Mert ezek a műfajok megunhatatlanok és örökké élnek. Szerencsére
mindig vannak és lesznek olyanok, akik ehhez a stílushoz, a műfajjal együtt
járó mondanivalóhoz és az élőzenéhez kötődnek. (Varga Róbert, újságíró)