You've
Made Me So Very Happy: daltörténet > dalszöveg > Blood,
Sweat&Tears
You've
Made Me So Very Happy
(Blood,
Sweat&Tears)
You've
Made Me So Very Happy
Dávid
Roland
Veszprém
Dávid
Roland,
a már megkezdett "úton"
haladva, az akusztikus blokk mellett
számos klasszikus dalt
is előadott
a januári Pódium Esten.
Egyik
ilyen dal volt a Blood,Sweat
and Tears: You've Made Me So Very
Happy című klasszikusa.
Dávid
Roland ROT-ART díjas
énekes hagyományteremtő
céllal létrejött koncertsoroza-
tának második előadása, ezúttal
találkozási pontot képezett az
intellektuális zeneértők és a
nívós szó- rakozásravágyó, valódi
zenerajongók között...
Copyright
2007 Dávid Roland. This site requires Flash.
Site by D-Moretti.
A
megfelelő minőségű lejátszás érdekében a lassúbb internettel rendelkezőknek
javasoljuk, hogy állítsák meg a videót egy pár másodpercre, hogy
a streaming flash file előre betöltődhessen. Videó és fotók: Nesztinger
Szilárd.
You've
Made Me So very Happy
A
"You've Made Me So very Happy" (Berry Gordy Jr., Brenda
Holloway, Patrice Holloway, F. Wilson) egy 1969-es, a Blood, Sweat
and Tears zenekar 2. (Blood, Sweat&Tears című) albumán található
dal.
Eredeti
felállás: Randy Brecker trombita, kürt;
Bobby Colomby dob, ének;
Jim Fielder basszusgitár;
Dick Halligan harsona;
Steve Katz gitár, ének;
Al Kooper billentyűsök, ének;
Fred Lipsius szaxofon, zongora;
Jerry Weiss trombita, kürt.
Kevés
olyan együttes van a rocktörténelembem, mely ilyen nagy
igéretként indult volna, és képes volt megfelelni az elvárásoknak.
A BS&T esetében ez megvalósult, hiszen nem csak a kritika,
de a közönség is a lábaik előtt hevert.Első három lemezük
több mint hatmillió példányban kelt el, miközben a kérgesszivű
zenekritikusok, képtelenek voltak hibát találni produkciójukban.
Ez annál is érdekesebb, mivel a zenészek között az első
pillanattól kezdve feszültség volt érezhető. A csapatot
1967-ben (amikor a hippimozgalom és a pszichidélia a tetőfokára
hágott) Al Kooper és Steve Katz verbuválta össze, blues
illetve jazz körökben akkor már jól ismert muzsikusokból.
Kooper és Katz a Blues Projectben zenéltek együtt, Jim Fielder
a Buffalo Springfield együtteséből csatlakozott hozzájuk,
Lipsius és Weiss jazz zenekarokban játszottak. Első lemezük
a Child Is Fater To The Man 1968-ban látott napvilágot és
tökeletesen megvalósította azokat az elképzeléseket, amelynek
alapján Kooper és Katz létrehozták a formációt. A jazz,
rock és soul zene sajátos kevéréke, oly módon öltött testet
amilyenre addíg nem volt példa.
A fúvósok nem csupán egyszerű háttérkíséretet játszottak, egy
lebutított melódiát, hanem önálló dallamvilággal, a jazzből hozott
többszólamusággal tették felejthetetlenné a BS&T hangzásvilágát...
(forrás: literatura.hu)
Blood,
Sweat&Tears: You've Made Me So Very Happy (dalszöveg):
You
made me so very happy
I
lost at love before
Got mad and closed the door
But you said "Try, just once more"
I
chose you for the one
Now we're having so much fun
You treated me so kind
I'm about to lose my mind
You made me so very happy
I'm so glad you came into my life
The
others were untrue
But when it came to loving you
I'd spend my whole life with you
'Cause
you came and you took control
You touched my very soul
You always showed me that
Loving you is where it's at
You made me so very happy
I'm so glad you came into my life
Thank you, babe
Yeah, yeah
I
love you so much you see
You're even in my dreams
I can hear you
I can hear you callin' me
I'm so in love with you
All I ever want to do is
Thank you babe, thank you babe
[Instrumental
Interlude]
You
made me so very happy
I'm so glad you came into my life
You made me so very happy
You made me so so, so very happy, babe
I'm so glad you came
Into my life
I
want to thank you, girl
Every day of my life
I want to thank you
You made me so very happy...
"Egy
hang mely képes pántot repeszteni a vasajtón és falat bontani.
Képes a csendet, az ürességet megtölteni valamivel, amiből aztán
egyszer hangrobbanás lesz...Mindig új arcát mutatja, több stílusban
bizonyítja tehetségét, színpadi hitelességét, karizmatikus egyéniségét..Olyan
érzés hallgatni őt, mint várakozni egy sötét szobában valamire,
ami majd megtörténik, ha kinyílik az ajtó..."
Varga Róbert újságíró
Dávid
Roland, amikor nem zenekarral lép fel, akkor is mindig ÉLŐBEN
énekel, stúdióban, profi, külföldi zenekarok és hazai session
zenészek által rögzített zenei alapokra.
Első önálló koncertjén énekesi kvalitásait szerette volna bemutatni,
az énekhangot előtérbe helyezve, mely gondolathoz remekült passzolt
az úgynevezett félplayback színpadi technika, mely már évtizedek
óta jelen van a zenés színpadokon (mint például az Operett színház
minden előadásán).
Ennek
a nyilvánvalóan költségkímélő megoldásnak az a lényege, hogy
a színpadi darab zenekari részét stúdióban előre rögzítik, a
színész pedig estéről-estére élőben énekel
erre az alapra. Előnye a pontosság, a professzionális hangzásvilág;
hátránya, hogy az esetleges előadói hibák nehezen orvosolhatóak.
Nagy rutint igényel azon érzet megteremtése, hogy az alap követi
az énekest, s nem fordítva.
Napjainkra, a korábbi gyenge minőségű alapokat felváltották
a profi hangstúdiókban, zenészek által igazi hangszerekkel,
élőben rögzített felvételek, és mára komoly iparág gondoskodik
a megfelelő színvonalról.
